A DMCSEE alapvető feladatait csoportokba sorolták, és 8 tárgypontot állapítottak meg, foglaltak össze az alábbiak szerint:

A központ alapvető feladata, hogy

1. felmérje az e tárgyban elérhető adatokat, és kialakítson egy hatásos megfigyelő, és megelőző figyelmeztető rendszert Kismértékben már felmérték a DMCSEE tagországok jelenlegi intézményes tevékenységét az aszály sújtotta területek megfigyelése, a korai figyelmeztetés, és a kockázat felmérése, csökkentése és az előkészületek megtétele tekintetében. Első lépésként a DMCSEE elvégzi az intézmények tevékenységének felmérését, valamint a Meta-adatok elérhetővé tételét. Továbbá, biztosítják az adatok homogenitását, minőségének ellenőrzését, és egy megfelelő adatbázis megtervezését.

2. értékelje, és kiválassza a leghatásosabb és legmegbízhatóbb indexeket és mutatókat az aszály felmérésére. A központ felhasznál egy már létező, tapasztalatokon alapuló közös módszert, mely az adatok elérhetőségét szolgálja. A múltban bekövetkezett aszályok, és a társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásukat méri fel – szintén e tárgypont részeként.

3. létrehozzon egy felmérést az aszály kockázati tényezőiről – ez az első és legfontosabb lépése ennek a tárgypontnak. Valamint, hogy megállapítsa a felmérés igénylőinek/felhasználóinak a körét, és az igényeiket. Az aszály kockázatának felmérését abban a régióban végzik, ahol már megalapozott módszert használnak. Ennek a pontnak az a célja, hogy beazonosítsa a fő gazdasági, környezeti és szociális befolyásoló tényezőket, melyek szoros összefüggésben állnak az aszállyal. A következő lépés az, hogy az eredményeket analizálják, és kiválogatják a szárazság csillapítására szolgáló legfontosabb hatásfaktorokat, és megállapítják a megfelelő méréseket. Az adott régióban megadják a legveszélyeztetettebb területek analízisét. Az aszály kockázatának megállapítása és az aszálynak leginkább kitett területek térképeinek elkészítése az egyik legfontosabb és elsődleges feladata a DMCSEE központ számára. Miután beazonosította az aszály által leginkább fenyegetett területeket, és felmérte a kockázati tényezőket, a DMCSEE már képes hatékony működésre, hogy létrehozzon egy aszályt megelőző, és csillapító politikát.

4. felismerje az igényt specifikus tréningekre. Rendkívül fontos, hogy ebben a folyamatban első lépésként a központ meghatározzon egy tudományos, használható és intézményes működési rendszert, mely már részben létezik a nemzeti és al-régiós szinten. Ennek a létrehozására a DMCSEE keresni fogja a kapcsolatot nemzeti meteorológiai és vízellátó szervezetekkel és szolgáltatókkal, és más szervezetekkel a régión belül. Az együttműködésükből származó információkat összegyűjti, és ezek alapján vezető feladatokat lát el speciális szemináriumok, műhelyek és konferenciák létrehozására, melyeknek az a célja, hogy megtanítsanak egy kockázat-alapú megközelítésmódot, és létrehozzanak egy intézményes működést a tagországokban az aszály kezelésére.

5. kifejlesszen és bevezessen egy adat- és információs rendszert az aszály kezelésére. A legfőbb szerepe a DMCSEE-nek az, hogy fejlessze az adat és információs rendszert, és hogy eljuttassa a tulajdonosokhoz és felhasználókhoz. A legsürgősebb feladata pedig az, hogy kialakítson egy web-oldalt a felhasználók számára, hogy elérjék az összes DMCSEE terméket és más tagországokból elérhető termékeket is, éppen úgy, ahogy felhasználhatják a főbb aszállyal foglalkozó oldalakat, melyek már léteznek a régióban és nemzetközi szinteken. A web-oldal tartalmaz még információt a DMCSEE feladatairól, programjairól és tevékenységéről, melybe beletartoznak tanfolyam lehetőségek, találkozók és kutatási tevékenységek. Más csatornákat is felhasznál a központ arra a célra, hogy ellássa információval a felhasználókat Délkelet Európában. Ezek közé tartoznak mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtó orgánumai – úgy mint: újság, televízió és rádió.

6. kifejlesszen egy széleskörű, átfogó szakértőkből, és intézményekből álló hálózatot, mely segíti a DMCSEE munkáját. A cél az, hogy kialakítsanak egy szoros együttműködést az aszályügy területén, és Megértési Memorandumokat fejlesztenének ki a szakértők és intézmények széles körében Európán belül, és nemzetközileg is. A hálózat promotálná, bevezetné és segítené a DMCSEE fejlődését a megfigyelő, előrejelző, enyhítő és előkészítő munkájában. A hálózatban olyan szakértők és intémények vennének részt, melyek a nemzeti és nemzetközi technikai szervezetek a meteorológia és környezet megfigyelésének a területén tevékenykednek, valamint a nemzeti meteorológiai és vízügyi szolgáltatások intézményei.

7. biztosítsa a kommunikációt és elősegítse a felhasználók visszajelzéseit. A DMCSEE kifeljeszt egy egyszerű stratégiát, arra hogy miképpen kommunikáljanak a felhasználókkal érthetően,és lehetőleg ne túlzottan technokrata módon. Ehhez szükség lesz külső segítségre, hogy előkészítsék a dokumentumokat és feljegyzéseket, melyekben nem lesznek technikai szótárak, és érthető menüsort, egyszerű utasításokat tartalmaznak majd. Nyelvi szempontokat is szem előtt tartanak.

8. megalapítsa az állandó DMCSEE-t és biztosítsa a központ kielégítő működését és felhasználhatóságát. A DMCSEE jövőbeli jogi státuszának részletes kidolgozását, belső szabályzatát, adminisztrációját, valamint felelősségének, értékelésének, és nemzetközi felelősségre vonhatóságának aspektusait egy speciális megbeszélés, tanácsadás segítségével alakítják ki. A projekt első évének az eredményein alapul, konzultáció útján, a vendéglátó ország segítségével áttekintik a lehetőségeket, hogy minden egyes tagország mivel tudna hozzájárulni a tervhez (technikai, pénzügyi, szakértői és HR tekintetében). A projekt vége után a DMCSEE számára (felhasználásra) egy éves munkaprogram táblázata javasolt.